"Arannyal hímezve" címmel az Aranyfonal Rábaközi Kézműves Egyesület kulturális, szakmai programra várta az érdeklődőket a premontrei rendház dísztermében. Közreműködtek a Kármentő Népzenei Együttes, valamint a Pántlika Néptáncegyüttes táncosai.
Dr. Bónáné dr. Németh Katalin polgármester köszöntőjében arról beszélt, hogy Csorna város gazdag kulturális örökségekben, ahol őrzik és ápolják a felmenőiktől kapott tradíciókat. Ha a hagyományőrzés a közösség erejével találkozik, abból pedig csak maradandó, időtlen és örök érvényű dolgok születhetnek. Erre példa a Rábaköz, csornai vonatkozású megyerikumai, azaz a Csornai Premontrei Apátság, a csornai viselet, a hímzésmotívumok, a népi fazekasság, a Csornai Pántlika Néptáncegyüttes és a rábaközi perec – mondta a város polgármestere, majd hozzátette: Az aranyhímzés bekerült a megyei értéktárba, így ez Csorna legújabb megyerikuma. Polgármesterként mérhetetlen büszkeséggel tölt el és hálásan köszönöm az Aranyfonal Rábaközi Kézműves Egyesület tagjainak munkáját.
A Csornai Premontrei Apátság köszöntőjét Boldvai Márton Bertalan mondta el Fazakas Zoltán Márton apát nevében. A perjel hangsúlyozta, hogy az apátság mindig nagy szeretettel fogadja az épületbe betérő látogatókat. A Gedeon-napi rendezvény egyik beszélgetésén hangzott el, hogy a rábaközi és a csornai értékek számára az apátság olyan, mint egy számítógép szerver, mely próbálja összegyűjteni a sok információt és a sok értéket, majd újra elérhetővé teszi mindenki számára. Boldvai Márton Bertalan szerint a premontreiek küldetése, hogy otthont adjanak a valódi értékeknek és az értékteremtő rendezvényeknek.
V. Németh Zsolt szerint talán nincs is olyan ember, aki ne vágyna a jólétre és a boldogságra, de kettő nem ugyanaz. A boldogság a jó érzések összessége, melyeket az egyének és a közösségek egyaránt szeretnének elérni, de amennyire különbözőek vagyunk, annyira mást és mást jelent ezt mindenkinek. Van, akinek ez a dal és a tánc, vagy képzőművészeti alkotás, esetleg építészeti remekmű, vagy egy jól elkészített étel. Csornán élő hagyomány a rábaközi hímzéstechnika, melyek közül kiemelkedik az aranyfonalas hímzés – tette hozzá a magyar életmód és nemzeti értékeink védelméért felelős miniszterelnöki biztos. A Kármentő Együttes zenészeként megjegyezte: Akkor járunk el helyesen, ha minél több hagyomány jelenik meg a mindennapi életünkben.
Kiss Ágota népi iparművész, gyöngyfűző prezentációval egybekötött szakmai beszámolója előtt elmondta, hogy Székely Erzsébet népi iparművésszel közösen azért dolgoznak már évek óta, hogy összegyűjtsék, megőrizzék és a mai kor számára is elérhetővé tegyék a régi hímzésmintákat. Az Aranyfonal Rábaközi Kézműves Egyesület célja szintén az, hogy visszahozza a köztudatba a hagyományos hímzést.
Horváthné Kovács Katalin az egyesület májusi szakmai napjáról tartott beszámolót, majd Némethné Andorka Klára bemutatta az Aranyfonal Rábaközi Kézműves Egyesület kiadványait. (Fotó: Szabados Tibor)
Idén ismét farsangi forgatag töltötte meg Csorna főutcáját és főterét
Farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is.
Három castrumos érem a Kyokushin Karate Magyar Bajnokságon
Február 14-n rendezték Veszprémben a Felnőtt és U21-es Kyokushin Karate Magyar Bajnokságot, amelyen a Castrum SC Kapuvár három versenyzője három dobogós helyet vívott ki.
A Kapuvári Böllérmáj és Gasztronómiai Fesztivál hidat képez a múlt és a jelen között
Kihalóban vannak az igazi élő kapcsolatok, az emberek eltávolodnak egymástól, és egyre kevesebb az olyan hely és alkalom, amikor találkozhatnak lakóközösségük tagjaival.
Magas színvonalú oktatás, erős közösség a Rákóczi-iskolában
A II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Óvoda és Általános Iskola új főigazgatója szerint jól nevelt, szorgalmas gyerekek járnak az általa vezetett intézménybe, ahol rátermett, szolgálatkész pedagógusok foglalkoznak a fiatalokkal Némethné Tóth Katalin 2025.
Aktív óvodai élet Beleden - Mackó hét a beledi óvodában
Tartalmasan és aktívan telnek a beledi gyermekek mindennapjai az óvodában. A téli hónapokban is megtartják az adott évszakra jellemző programokat, illetve megismertetik a kicsiket a néphagyományokkal.