A csapatszellem, a fizikai állóképesség jó hatással van a tanulásra is

A kapuvári Széchenyi pedagógusai nagy figyelmet fordítanak a tehetséggondozásra és a versenyekre való felkészítésre. Legutóbb pedig a Pátzay Pál Általános Iskola testnevelő tanára mutatta be az intézményben zajló sportéletet és vázolta fel, hogy milyen eredmények születtek a különböző versenyeken.

Nagyon jó tanéven vannak túl a második korcsoportos pátzays gyerekek a széchenyisekkel karöltve – jegyezte meg Bárkovics Renáta mindjárt az elején. A harmadik-negyedik osztályosok megyei első helyezést értek el Győrben az atlétikaversenyen, ahonnan továbbjutottak a Pápán megrendezésre kerülő országos fordulóra. A testnevelő szerint ez nagyon nagy eredmény, mert mostanában nem értek el ilyen helyezést ezzel a korosztállyal.

A pedagógus beszámolt egy másik csúcsteljesítményről is. Bár a Pátzayban már volt rá példa, mégsem gyakori, hogy a negyedik korcsoportos fiúcsapat megnyerje a megyei atlétikai döntőt, ahonnan továbbjutottak az országosra, amelyet Székesfehérváron rendeznek meg.

Mit kellett teljesíteniük a gyerekeknek? Az atlétikában a kicsiknél négypróbának, a nagyoknál pedig ötpróbának hívják a versenyszámot. Utóbbi esetben 800 méteres futást, súlylökést, 100 méteres síkfutást, távolugrást és kislabdahajítást jelent. A testnevelő szerint a verseny nehézsége inkább abból adódik, hogy rengeteg olyan iskola és egyesület képviselteti magát, ahol magasabb óraszámban foglalkoznak atlétikával, így náluk hetedik-nyolcadik osztályra már beérnek a gyerekek, és nagyon komoly teljesítményekkel érkeznek a versenyre. Ezért is nagy szó, hogy a pátzaysoknak sikerült ilyen szép eredményt elérniük.

A sportiskolákkal, atlétikaklubokkal nehéz felvenni a versenyt. Az általános iskolában a délelőtti tanórák után is gyakorolnak, lehetőleg akkor, amikor még kevésbé fáradtak a gyerekek. Amennyiben az adottságaik lehetővé teszik, pluszban rádolgoznak a délelőtti edzésekre. Nem minden intézmény rendelkezik komplex sportlétesítménnyel, de a meglévő adottságaikból megpróbálják kihozni a maximumot.

– Van, hogy kimegyünk a KSE pályára, de sokat vagyunk az iskolaudvaron – fejtette ki Bárkovics Renáta, majd így folytatta: – Szerintem csapatban van az erő, és talán pszichésen is olyan csapatot sikerült összehozni, akik tudják egymást segíteni, ezért a munkabírásuk még jobban javul. Nekem az volt a fontos, hogy ne legyen veszekedés a csapatban, és hogy mindenki egységesen elfogadja a döntéseimet. Úgy érzem, ez sikerült.
A testnevelő mindig résen van, és ha észreveszi a tehetséget, arra külön figyelmet szentel. – Amelyik diákban látom a lehetőséget, azt fel is szólítom már korábban, és meg is kérem arra, hogy működjön együtt velem. Általában nem szoktak nemet mondani. Sajnálom, hogy az egyik csapattagunk pont iskolai kiránduláson fog részt venni, ezért kiesik a csapatból, de megpróbáljuk őt is pótolni, ha nem is olyan minőségben, de azért igyekszünk. Az adott tanévben többnyire az atlétikával fejezik be a versenyszezont. A labdajátékoknál még előfordulhat egy-egy forduló, de a kézilabda nem a pátzaysok erőssége.

Bárkovics Renáta szerint mindig vannak kivételek, de évről évre kicsit lejjebb kell vinni mindenből a határokat, hogy teljesíthetőek legyenek az eredmények a gyerekek számára, és nem utolsósorban élményszerű legyen a sport. Mi befolyásolja a csökkenő teljesítményt? – Nyilván a megváltozott körülmények, meg a sok külső inger, ami nap mint nap éri a gyerekeket. Inkább azt mondom, hatalmas a szülő felelőssége, hogy a gyerekeket motiválják a pluszfoglalkozásokra és a még több mozgásra. Maga a család az igazi példa! Sétáljanak, kiránduljanak, biciklizzenek közösen, mert ilyen kis apró dolgokkal kezdődik, és akkor valahogy rögzül a gyerekekben a mozgásigény, ami talán később is megmarad. A fizikai állóképesség jó irányban befolyásolja a tanulást.

A pedagógus mit gondol a mindennapos testnevelésről? – Jó a mindennapos testnevelés, ha megvan hozzá a megfelelő infrastruktúra. Ha nincs, akkor egy kicsit küzdelmessé válik. Ugyanakkor elgondolkodtató, mi lenne, ha ugyanennyi kütyü és műszaki dolog venné őket körül, és mondjuk kevesebb testnevelésórájuk lenne. Így, ha máskor nem is, legalább az iskolában 45 percet mozgással tölt a gyerek, aki esetleg otthon nem aktivizálná magát. Tehát ebből a szempontból előrelépés a mindennapos testnevelés – vonta le a következtetést Bárkovics Renáta.