Logopédia Kapuváron: nem minden kisgyermeknek természetes a hangok tiszta kiejtése

A gyermekek beszédkészségének későbbi kialakulását biológiai, genetikai, környezeti vagy egyéb fejlődési rendellenességekből fakadó problémák is okozhatják, ezért rendkívül fontos, hogy a logopédiai fejlesztés minél korábban megkezdődjön.

Széles körű tevékenységet foglal magában a logopédiai munka. A Kapuvári Pedagógiai Szakszolgálatnál dolgozó öt főállású és egy óraadó pedagógus végzi a három- és ötéves korú gyermekek nyelvi és beszédfejlettségi szűrését, egy kolléganőjük pedig jelenleg otthon tartózkodik második kisgyermekével. Amennyiben a kapuvári Széchenyi Iskolában működő logopédiai munkaközösség szakemberei úgy látják, hogy fejlesztésre van szüksége az óvodás gyermeknek, javasolják a további vizsgálatát, illetve az intézményben gondoskodnak az alapellátásról.

Emellett a logopédus a szakértői tevékenységekben is részt vesz, ami azt jelenti, hogy ha a gyermek intézménye, illetve a szülő szakértői vizsgálatot kérelmez – mert mondjuk a kisgyermek nem beszél, vagy bármilyen más problémája van –, akkor a szakszolgálatnál működő szakértői bizottság vizsgálja meg. A szakemberek a logopédiai vizsgálatokon kívül a korai fejlesztésben és a gondozásban is részt vesznek, hiszen a három év alatti gyermekeknél is jelentkezhet logopédiai probléma. A tapasztalatok szerint egyre több a megkésett beszédfejlődésű kisgyermek, így ezen a területen is nagy szükség van a logopédiai munkára.
Licskai Németh Orsolya 2004 óta dolgozik a szakmában gyógypedagógusként, később pedig logopédusként. 2013 óta a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Pedagógiai Szakszolgálat kapuvári tagintézményének logopédusa. Fontosnak tartja, hogy minél előbb fény derüljön az esetleges problémákra. 2017 óta már nemcsak a nagycsoportosok, hanem a háromévesek szűrését is elvégzik, hogy rögtön az óvodába lépés után kiderüljenek a logopédiai szempontból problémás esetek, és minél előbb megkezdhessék fejlesztésüket, így nyomon követhetik őket egészen az iskolakezdésig.

– Mindig szülői tájékoztatóval kezdünk, tehát ismertetjük a szűrés eredményét a szülőkkel. Elmondjuk, hogy mit tapasztaltunk, javasolunk-e egyéb kiegészítő vizsgálatot, például hallásvizsgálatot vagy fül-orr-gégészeti vizsgálatot, illetve bármi mást, például szakértői vizsgálatot. Később megbeszéljük, hogyan történik a fejlesztés az intézményben, tehát az óvodában. Nem a szülőnek kell behoznia a gyermeket, mert mi megyünk helybe, és ott heti rendszerességgel megkapja a fejlesztést. A szülők úgy tudnak bekapcsolódni a folyamatba, hogy minden kisgyermeknek van egy füzete, amelybe beragasztjuk vagy beírjuk, mit tudnak otthon gyakorolni, amivel elő tudják segíteni gyermekük minél korábbi fejlődését. A szülőkkel mindig úgy próbálunk kommunikálni, hogy érezzék: velük együtt mi is azt szeretnénk, hogy gyermekük minél előbb iskolaérett legyen.

Gartner Flóra a kapuvári Felsőbüki Nagy Pál Gimnáziumban érettségizett, majd a győri Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karán megszerezte logopédusdiplomáját. Hat éve helyezkedett el a Kapuvári Pedagógiai Szakszolgálatnál, ahol óvodáskorú gyermekekkel foglalkozik, és részt vesz a szakértői bizottság munkájában. A kisebbeknél mindig más és más helyzetekkel, problémákkal szembesül, de szerencsére már a hat év alatti gyermekeknél is jelentős fejlődést lehet elérni. Nemcsak pedagógus kollégáival dolgozik szoros együttműködésben, hanem előfordult már az is, hogy egy gyermek esetében a logopédiai terápia megkezdése előtt orvosi segítségre volt szükség. Egy konkrét esetben a letapadt nyelv akadályozta a kis pácienst a beszédhangok megfelelő kiejtésében. A szakembernek a gyermekek önfeledt mosolya és kedvessége ad erőt a folytatáshoz.

Vida Katalin szintén a kapuvári gimnáziumban szerezte meg középfokú végzettségét, majd a győri Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karán folytatta felsőoktatási tanulmányait. A logopédus hat éve dolgozik a Kapuvári Pedagógiai Szakszolgálatnál, ahol tagja a szakértői bizottságnak, emellett a járás óvodáiban látja el feladatait.

– Életemet átszőtte a pedagógia, hiszen mindkét szülőm pedagógusként dolgozik, ugyanakkor bennem mindig ott volt egy plusz motiváció a segítségnyújtás iránt is. Már az egyetem nyílt napján megérintett a gyógypedagógia világa, ezért ezt a pályát választottam – fogalmazott Katalin.
A gyermekekkel már a hároméves kori szűrések során kapcsolatba kerül, és az évek alatt örömmel tapasztalja, hogy bővül a kicsik szókincse, fejlődik a nyelvhasználatuk, sőt egyre szebben és artikuláltabban beszélnek. A logopédus azt ajánlja a szülőknek, hogy minél több verset és mesét olvassanak gyermekeiknek, mert ez nemcsak élményt jelent számukra, hanem beszédkészségük fejlődését is elősegíti.

A beledi származású Horváth Viktória öt évig a csornai Arany János EGYMI logopédusa volt, 2018-ban pedig átkerült a Kapuvári Pedagógiai Szakszolgálathoz. Szerinte már óvodás korában eldőlt, hogy milyen pályát választ felnőttként, és kiskorában neki is szüksége volt logopédusra. A réshangok kiejtésével akadt némi problémája, de a mai napig szívesen gondol vissza a jó hangulatú foglalkozásokra. Később aktív résztvevője lett a versmondó versenyeknek, a színjátszóköröknek és az előadásoknak. Nagy örömmel töltötte el, hogy kapuvári munkahelyén egykori logopédusával közösen dolgozhatott.

Még pályája kezdetén találkozott azzal a hanghibákkal küzdő, arcidegbénulásban szenvedő ötéves kislánnyal, aki rendkívül boldog volt, amikor kiejtette az első tiszta „K” hangot. A kisgyermek azóta felnőtt, és középiskolásként a logopédusi pálya felé kacsingat. Nem mindenkinek természetes a hangok helyes képzése. A szakember szerint az egyik legfontosabb, hogy a szülők bizalommal forduljanak hozzájuk, és a rendszeres otthoni gyakorlással segítsék gyermekük fejlődését.