Rákóczi350 - Ünnepi megemlékezés és konferencia Kapuváron

II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulója alkalmából ünnepi megemlékezést és történelmi konferenciát tartottak Kapuváron. A Rákóczi-szabadságharc vezetője ennyi év távlatából is maradandót alkotott és neve egyet jelent a hazaszeretettel és kitartással.

A Rákóczi-induló zenéjére vonultak fel Áder Attila kapitány vezetésével a Kapuvári Hajdúk és Muskétások a kapuvári városháza melletti várkertbe. A Hanyi Íjászok Hagyományőrző Egyesületet Szabó István elnök kísérte a díszmenet élén II. Rákóczi Ferenc szobrához, amelyet 2022-ben a Rákóczi Szövetség adományozott Kapuvár városának.

A díszőrség bevonulása után Biró Péter a kapuvári vár utolsó hadtörténeti szerepére emlékeztetett, amikor 1705-ben a kurucok elfoglalták.

– Mit tanulhatunk Rákóczitól? Ha a jelmondatára gondolunk, azt a példát mutatja, hogy istenszeretők, hazaszeretők és szabadságszeretők legyünk. Rákóczi örök történelmi példa arra, hogy ragaszkodjunk ezekhez az értékekhez – fogalmazott a Rákóczi Szövetség Kapuvári Szervezetének elnöke.

Nagy Csaba, a Rákóczi Szövetség Oroszlányi Szervezetének elnöke, valamint a Rákóczi Szövetség Felügyelő Bizottságának tagja beszédében hangsúlyozta: II. Rákóczi Ferenc azt üzeni a ma élő ember számára, hogy szeresse hazáját. – Nagyon fontos a szabadság a magyar nemzet számára – tette hozzá.
Rákóczi példát mutat számunkra kitartásból, hitből és vezetői felelősségből. Arra tanít bennünket, hogy még a legnehezebb helyzetekben sem szabad feladni céljainkat, és mindig a közösség érdekeit kell szem előtt tartanunk – mondta a házigazda, Kapuvár Város Önkormányzata nevében Horváth László.

A polgármester szerint a magyar főnemes nemcsak hadvezérként, hanem gondolkodó, jövőbe tekintő vezetőként is kiemelkedő volt. Hitt abban, hogy egy nemzet sorsa a benne élő emberek összefogásán múlik. Öröksége arra ösztönöz bennünket, hogy értékeinket megőrizzük, múltunkat tiszteljük, és felelősséggel építsük a jövőt. – A Határtalanul program keretében Rodostó városában is leróttuk tiszteletünket előtte, ahol száműzetésben élte élete utolsó szakaszát. Külön büszkeség számunkra, hogy városunkban is utcát neveztek el róla, így mindennapjaink részévé vált emlékezete – tette hozzá Kapuvár vezetője.

Az ünnepi köszöntők után koszorúzást tartottak II. Rákóczi Ferenc szobránál. A Kapuvári Hajdúk és Gartai Muskétások Hagyományőrsége díszlövéssel tisztelgett történelmünk meghatározó alakjának emléke előtt. A mementónál díszőrséget állt a Kapuvári Hajdúk és Gartai Muskétások Hagyományőrsége, valamint a Hanyi Íjászok Hagyományőrző Egyesület. Az ünnepség emelkedett hangulatához Horváth István tárogatójátékával járult hozzá.

II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulója alkalmából ünnepi megemlékezést és történelmi konferenciát tartottak Kapuváron a Rákóczi Szövetség Kapuvári Szervezete, Kapuvár Város Önkormányzata, a KapuVára Hagyományőrző Egyesület, a Gartáért Alapítvány, a Rábaközi Művelődési Központ, a Hang-Tér-Kép Kulturális és Népfőiskolai Egyesület, a Rábaközi Helytörténet-kutatók Társulata, a Kapuvári Polgári Társaság, a Tudástér Vállalkozói Egyesület, a Kapuvári Bográcsos Egyesület, valamint a Hanyi Íjászok Hagyományőrző Egyesület szervezésében. A nagyszabású rendezvény a Rákóczi Szövetség támogatásával valósult meg.

A történelmi konferenciát Erdős Vilmos, Kapuvár alpolgármestere, valamint dr. Gadányi Károly, az MTA doktora, a tanácskozás levezető elnöke nyitotta meg a Rábaközi Művelődési Központban.

– A történelem nagy alakjai mögött mindig ott húzódik egy személyesebb, emberibb történet is: egy olyan történet, amely gyakran csendesebb, de legalább olyan meghatározó. Ez a történet pedig nem választható el édesanyjától, Zrínyi Ilona alakjától – fogalmazott Erdős Vilmos. A rendíthetetlen asszony minden körülmények között ragaszkodott gyermekeihez. Nem karddal, hanem anyai erővel, hittel és kitartással harcolt gyermekéért, akit politikai nyomásra akartak elszakítani tőle és megszokott környezetétől. Az események nem törték meg a fiatal Rákóczit, és ez az erős kötelék vált életének egyik legmélyebb, legmeghatározóbb lelki alapjává. Hűsége, kitartása egész életén át elkísérte. Később nem fogadta el a közkegyelmet, és inkább vállalta az idegen földön való életet, a rodostói magányt, mert hű maradt elveihez – jegyezte meg az alpolgármester, aki szerint ez a történet arra tanít bennünket, hogy a történelem nagy fordulatai mögött emberi sorsok húzódnak meg.

Rákóczi élete nem csupán politikai és katonai küzdelem volt, hanem olyan mély emberi történet is, amelynek gyökerei a családban, az anyai szeretetben keresendők. II. Rákóczi Ferenc számára fontos volt a családi emlékezet, az ősök, a felmenők tisztelete – hangsúlyozta Biró Péter, aki „A Rákóczi-ősök” című előadásában az apai ág, az északkelet-magyarországi nagybirtokos Rákóczi család és az anyai ág, a délnyugat-dunántúli és horvát arisztokrata Zrínyi família kiemelkedő alakjait mutatta be. Kitért a dédnagyanya, Lorántffy Zsuzsanna nemzeti kultúrát támogató tevékenységére, valamint az édesanya, Zrínyi Ilona és a nagyanya, Báthory Zsófia szerepére a gyermek fejedelem nevelésében. A Páli Szent Vince Katolikus Iskolaközpont főigazgatója kiemelte, Rákóczi származásának, felmenői emlékezetének meghatározó szerepe volt abban, hogy 1703-ban a tiszaháti felkelők őt kérték fel, hogy a kibontakozó szabadságharc élre álljon. A szabadságharc alatt és az emigráció éveiben keletkezett írásaiban gyakran hivatkozott erdélyi fejedelmi őseire, küzdelmeikre a rendi jogokért és a vallásszabadságért. Saját magára nézve is a legfontosabbnak az erdélyi fejedelmi címet tartotta, amelyről soha nem volt hajlandó lemondani.

A történelmi konferencia további résztvevője volt Rátz Ottó mesterpedagógus. A szaktanácsadó „A szabadság harcmezői – A Rákóczi-szabadságharc csatái” címmel tartott előadást. Dr. Pintér Gábor, a Soproni Tankerületi Központ kormánytisztviselője a Rákóczi-szabadságharc államáról és országgyűléseiről beszélt, majd Horváth István, a Jószív Temetkezési Kft. kirendeltségvezetője kuruc dalokat és énekeket adott elő tárogatóján és töröksípján.

A konferencia folytatásában Hanusovszky István, a Páli Szent Vince Katolikus Iskolaközpont főigazgató-helyettese II. Rákóczi Ferenc Vallomásait és Emlékiratait mutatta be „Cum Deo” címmel. Nagy Roland, a Soproni Egyetem Központi Könyvtár és Levéltár történész levéltárosa előadásában az erdélyi fejedelem franciaországi emigrációjával foglalkozott az 1713–1717-ig terjedő időszakkal, végül Szalay Balázs, a Soproni SZC Hunyadi János Technikum történelemtanára „Telekesi Török István, Rákóczi rábaközi ezredese” címmel foglalta össze a meghatározó történelmi korszak eseményeit.